Mérleg Nyelve
2022. március 28. hétfő    19:00
Járványkezelés
10 év fantomcsatáit követően valódi kihívás került Orbán elé
Ezt a cikket épp most - látogató olvassa, összes letöltés: 1.155
Az összes cikket épp most - látogató olvassa, összes letöltés: 47.499


2010 és 2020 között idillien alakult minden Orbán szempontjából: viszonylagos béke, kiszámíthatóság és gazdasági gyarapodás jellemezte az egész világot, azaz hatalmas és váratlan kihívások nélkül irányíthatta az országot. Így kedvére festhette fel a szavazótábora számára az újabb és újabb fantomellenségeket, akik ellen aztán sorban arathatta az újabb és újabb fényes diadalokat. 2020 elején viszont egycsapásra megváltozott minden: a koronavírus járvány egy addig ismeretlen és igencsak jelentős kihívás elé állította az egész világot, a helyzet kezelése gyors és pontos reakciót igényelt a világ összes kormánya részéről. 24 hónap elteltével ideje mérleget vonni, miként állt helyt Orbán Viktor az első olyan komolyabb ellenség ellen, amit nem ő talált ki.

A válság nagyon sokrétű, én most 5 szempont köré csoportosítom az értékelést:

1. Lezárások, a járvány terjedését korlátozó intézkedések

  • Az első hullám idején igencsak gyorsan és hatékonyan történt a lezárás. Ráadásul a lakosság is nagyon komolyan vette akkor még a helyzetet, így egyáltalán nem véletlen, az első hullám szinte alig érintette Magyarországot. Más kérdés, hogy a bölcs felelősségtudat helyett sokkal inkább a kényszer szülte Orbán lépését: akkora pánik söpört végig hirtelen az egész világon, amit ő sem hagyhatott figyelmen kívül. Emlékezetes, azon a bizonyos pénteken reggelen még határozottan a lezárás ellen érvelt, estére meg meghozta az iskolák bezárásáról szóló súlyos döntést. Szerencsénk volt, nagyon időben volt még, az élénkebb turizmussal bíró nyugat-európai országokhoz képest nálunk akkor még jóval kevésbé vetette meg a lábát a vírus.
  • A későbbi hullámoknál ehhez képest már lényegesen lassabban, igencsak következetlenül, és összességében meglehetősen elégtelen módon reagált a kormány. Súlyos felelősséget visel abban, hogy a későbbi hullámok mind az egyik legsúlyosabb járványt idézték elé nálunk, a világ összes országát figyelembe véve. Az enyhe lezárások abszolút tudatosak voltak a kormány részéről, egész egyszerűen úgy döntöttek, az emberi élet védelmével szemben nagyobb prioritást helyeznek a gazdaság működtetésére, mint más országok.

2. Eszközbeszerzések, és az egészségügyi rendszer támogatása

  • Nagy sikerként sikerült tálalni, milyen gyorsan és milyen szép mennyiségben sikerült a külügyminiszter "portyázó" csapatainak lélegeztető gépeket beszereznie. A később napvilágot látott információk birtokában azonban át kell értékelnünk a fényes diadalt: vállalhatatlanul sok pénzt fizettünk értük, ráadásul szakmailag a legkevésbé sem indokolható a szükségességük ilyen mennyiségben, a töredékéhez sincs meg a szakképzett személyzet, ráadásul az egésznek a tetejébe még az is kiderült, a készülékek jó része teljesen alkalmatlan a rendeltetési funkciójára.
  • Hasonlóan döbbenetes dilettantizmus (vagy pedig hasonlóan gátlástalan szándékos lopás) mutatkozott meg a tesztek beszerzése körül is. Más országokhoz képest feltűnően kevés tesztet használtunk fel (a laboratóriumnak tekintett Ausztriától eltérően nálunk soha nem volt ingyenes a tesztelés), pedig óriási pénzt költöttünk rájuk. Felfoghatatlan a hír, miszerint milliós nagyságrendben kellett fel nem használt PCR teszteket megsemmisíteni. Szakmailag egyszerűen érthetetlen, miért nem szerveztük meg a tesztek széles körben történő alkalmazását, mint ahogy a kontaktkutatás széles körben történő alkalmazását sem, amikor ezeknek még bőven lett volna értelmük.
  • Ugyanez a sablon mutatkozott meg az oltóanyagok beszerzése körül is, elsősorban természetesen a keleti vakcinákra gondolok, amit a saját szakállára (pontosabban a mi kontónkra) intézhetett a kormány. Drágán, és szakmailag nem kellően alátámasztott módon szereztük be őket. Persze sikerült belőle hatalmas propaganda hasznot bezsebelni, mert a keleti vakcinák alkalmazásával átmenetileg néhány hét előnyben voltunk a csak nyugati vakcinákat preferáló országokhoz képest, így hetekig lehetett vele kérkedni, mennyire az élen állunk az oltási sorrendben. Később persze jócskán lemaradtunk, utána már nem jelentek meg egész oldalas hirdetések az országok oltási sorrendjéről.
  • Felfoghatatlan és szakmailag indokolhatatlan tett az is, amikor a későbbi hullámokhoz képest nagyságrendekkel enyhébb első hullámra hivatkozva tízezres nagyságrendben küldtek haza betegeket a kórházi ágyak kiürítése jeligével.
  • A későbbi hullámok aztán már valóban nagyon jelentős nyomást helyeztek az egészségügy rendszerére, akkor meg sikerült előállni az egészségügyi dolgozók szolgálati jogviszonyának erőltetett ötletével, ezres nagyságrendben üldözve el dolgozókat a területről.

3. Gazdasági védekezés

  • Kezdem egy pozitívummal: a hitelmoratórium valódi segítséget nyújtott nagyon sok családnak. Más kérdés: a hitelteher problémája nem oldódott meg, a döntéssel csupán odébb tolta Orbán. De népszerűség szerzésre kétségkívül alkalmas volt.
  • A legnehezebb hónapokban szinte valamennyi európai ország bőkező támogatást nyújtott munkaadóknak és munkavállalóknak, hogy az átmeneti nehézségek miatt ne essenek szét a nehéz munkával felépített vállalati struktúrák. De még a kommunista hajlammal aligha vádolható Egyesült Államokban is nagyon komoly ingyenpénz osztási program volt (először még Trump, aztán később Biden elnöksége idején is). Ehhez képest nálunk jóval szűkebb körben figyelhettünk meg állami támogatást, azok jelentős része is a már bejáratott haveri kör zsebébe vándorolt gazdaságvédelmi program jogcímén. Ugyanakkor eszük ágában sem volt például a világszinten is rekordalacsonynak számító 90 napos álláskeresési járadékot meghosszabbítani. Még egy magát jobboldalinak tekintő kormánytól is teljesen elfogadhatatlan, hogy tökéletes érzéketlenséget mutat a kétségbeesett és kiszámíthatatlan helyzetbe került tömegek felé.
  • Ha már mindenáron ragaszkodik a kormány a "munka alapú társadalom" ideájához, akkor kulcskérdés lett volna az iskolák online rendszerének hatékony megszervezése, hogy minél kevesebb terhet rakjanak a szülőkre, így tudjanak a munkájukra koncentrálni. Ehhez képest feltűnő dilettantizmust, felkészületlenséget mutatott a rendszer egésze ebből a szempontból, és nem a tanárok elhivatottságában, hanem rendszerszintű hiányosságokban kereshető az oka.

4. Politika, kommunikáció és propaganda

  • A nehéz helyzetben nagy szükség lett volna a teljes nemzet összefogására, a politikai csatározások mellőzésére legalább ezen a kritikus területen. Ebben természetesen mindig döntő felelőssége van az éppen regnáló hatalomnak. Ehhez képest járványügyi vészhelyzet címszóval pillanatok alatt megalkották a maguk kis politikai fegyverét, amivel folyamatosan ekézhették az ellenzéket, vagy éppen piti bosszúhadjáratot folytathattak a védekezésből amúgy komoly részt vállaló önkormányzatok ellen.
  • Ahogy a világ minden országában, úgy nálunk is joggal várná el a közvélemény egy ilyen kritikus helyzetben, hogy pontosan és kielégítően tájékoztassa a kormány a helyzet komolyságáról. Ehhez képest nálunk az egészségügyért papíron felelős államtitkárt (Horváth Ildikó) még csak nem is láthattuk a járvány 24 hónapja alatt, a fölötte álló csúcsminisztert (Kásler Miklós) is csak néha-néha a kanyarban, és akkor is leginkább valami csontokról mesélt. Helyettük megalkották az operatív törzsre keresztelt showműsort (amelynek keretében néha-néha a szuperhősnek maszkírozott miniszterelnök is feltűnt a háttérben), de valódi kompetencia híján nagyon hamar kiderült, hogy érdemi tájékoztatást nem képesek nyújtani a független sajtó számára, így egész egyszerűen kitiltották és kiszorították őket a tájékoztatókról. A tetejébe még az érdemi munkát végző kórházaknak és orvosoknak is megtiltották, hogy a sajtó számára feltárják a valódi helyzetet, és folyamatosan titkolták vagy korlátozták a nyilvánosság hozzáférését alapvető jelentőségű számokhoz és adatokhoz.

5. Végeredmény

  • Orbán nagyon helyesen mondta még 2020 nyarának végén (még a második hullám berobbanása előtt), hogy a védekezés eredményességét a halottak számában mérhetjük. Igaza van: a végén az az adat fejezi ki a maga esszenciájában a védekezés (korlátozások, egészségügyi rendszer működése, a közvélemény bizalmának és együttműködésének elnyerése, stb) hatékonyságát és eredményességét. Az eredményjelző tábla pedig a következőt mutatja: az 1 millió lakosra jutó áldozatok listáján a világ 227 országa közül Magyarország a 4. legrosszabb helyen áll (Peru, Bulgária és Bosznia védekezett csak még nálunk is rosszabbul). Nem véletlen, hogy a propagandasajtó igyekszik minél kevesebbet beszélni a járványkezelésről, és helyette sok más kérdésre terelni a figyelmet: a legkevésbé sem lehetünk büszkék erre a tragikusan rossz eredményre.

Összegzés

Néhány pozitívnak értékelhető részeredményt fel lehet ugyan mutatni (mint például az első hullám gyors lezárását, a hitelmoratóriumot, a lélegeztetők és oltóanyagok gyors beszerzését), de ha jobban megnézzük, ezek valójában vagy kényszer szülte látszatmegoldások, vagy szakmailag megkérdőjelezhető, és a súlyos korrupció alapos gyanúját felvető akciók voltak csupán. Sajnos a kirajzolódó összkép több mint siralmas: bármilyen elemét is nézzük a járványkezelésnek, felkészületlenséget és következetlen kapkodást láthatunk, a kormány a helyzet valódi megoldása helyett minden idegszálával arra koncentrált, amire mindig is koncentrált minden más kérdésben is: hogyan lehetne minél több közpénzt ellopni, illetve hogyan lehetne gátlástalan lódításokkal felhasználni a helyzetet a saját propagandacéljaikra. Ez utóbbi kettőt (a lopást és a hazudozást) a megszokott vérprofi módon hozták a járványkezelés területén is. Valójában a koronavírus a gyorsan változó, kiszámíthatatlan jellege miatt egészen más kihívást intézett a kormány felé, mint a korábbi, saját maguk által festett és kontrollált kihívások. Orbán pedig megbukott ezen a vizsgán: a járványkezelés minden elemében és a végeredményében is világosan megmutatta, a miniszterelnök és kormánya tökéletesen alkalmatlan valódi kihívások megoldására.


Ezt a cikket épp most - látogató olvassa, összes letöltés: 1.155
Az összes cikket épp most - látogató olvassa, összes letöltés: 47.499