Vidéki városban élő, informatikusként dolgozó, (sajnos már nem is annyira) fiatalember vagyok. Egy, Magyarország közel 10 millió lakója közül. Soha korábban nem politizáltam, nem fordultam a nyilvánosság felé a közéletről alkotott véleményemmel. Most sem áll mögöttem senki, az elhatározásom kizárólag saját akaratomból született meg, az írásaimat senki nem "diktálja", azokban elejétől a végéig a saját önálló, autonóm gondolataimat fogalmazom meg. Ahogy a képen látható, arcomat felvállalva publikálom az írásokat. A valódi nevem helyett azonban a weboldalon és a Facebook oldalon a "Mérleg Nyelve" művésznéven leszek látható. Nem mintha titkos lenne a valódi személyazonosságom, a privát Facebook profilomon is megosztom az írásokat, nagyon is büszkén vállalva, hogy én vagyok a szerzőjük. Csupán nem szeretném megkönnyíteni, hogy ismeretlen és gyalázkodó trollok serege rátaláljon a profilomra. Az írásokra ezzel együtt nagyon is szeretném kinyitni a reflektálás lehetőségét, majd mindjárt írok erről még bővebben.

Miért a "Mérleg Nyelve"? Két okból is. Egyrészt, szeptember végén születtem, a csillagjegyem mérleg, találó tehát a névválasztás :) Másrészt, egy olyan egyedi, a mai magyar nyilvánosság terében sajnos csak elvétve megjelenő hangot szeretnék képviselni, ami reményeim szerint sokaknak segíthet majd a választásban (hiszen sokan még bizonytalanok, még keresik a felelős döntést az előttünk álló kétféle alternatíva közül). Ilyen értelemben is szeretnék tehát a Mérleg Nyelvévé válni.

Mire fogok pontosan törekedni, milyen is lesz a Mérleg Nyelvének hangja?

Nos, legjobb tudásom szerint igyekezni fogok egy függetlenségre, objektivitásra törekvő, minden szereplővel szemben egyformán szigorú és ugyanakkor egyformán méltányos hangot képviselni. Tehát nem mindenáron az egyik oldalt csak méltatni, a másikat pedig csak gyepálni, vagy fordítva, hanem elismerni mindkét oldalról, ami elismerésre méltó, de kritizálni, ami kritizálni való.

De! Még véletlenül sem arra törekszem, hogy "egyenlő távolságot tartsak" mindkét oldaltól, és semmiképpen sem bátorkodjak állást foglalni, véleményt mondani arról, a megismert tényadatok elemzése után melyik irányt tartanám kívánatosabbnak! Látom, milyen sokan próbálják manapság ezt a hamis függetlenséget mímelő hangot képviselni, de a legkevésbé sem szimpatizálok a törekvéseikkel. Ugyanolyan hamiskásnak, erőltetettnek hallom a szólamaikat, mint a két szekértábor legádázabb, a másik oldalt egyoldalúan támadó csatakiáltásait. Ha egy kisfiú, huncut csínytevésből (vagy akár véletlenül) fejbedobna hógolyóval egy felnőtt férfit, mire az dühében válaszként agyba-főbe, félholtra verné a megszeppent csemetét, akkor erre az a korrekt helyzetértékelés, hogy egyformán hibásak mindketten, egyik kutya másik eb? Ugye hogy nem! Márpedig éppen ezt a hamis értékelést, a differenciált kritikára való merev képtelenséget hirdetik a kínosan "egyenlő távolságot tartó" próféták. Azt gondolom, óriási károkat okoznak ezek a hangok a közéletünkben, mert sikeresen gátolják a bátor véleményalkotás és állásfoglalás kifejlődését, ha úgy tetszik folyamatosan elhomályosítják "össztársadalmi" tisztánlátásunkat. Én nem ezt az utat kívánom követni! A tényekhez ragaszkodás, az egyformán objektív mérce mindkét oldal felé egyáltalán nem lehet akadálya annak, hogy a végén merjek bátran véleményt alkotni és állást foglalni!

A függetlenségnek elégséges mércéje kell hogy legyen, ha nyitottak maradunk a másik oldal meghallgatására, és a saját oldalunkat érintő jogos kritika elfogadására. Amíg tiszta szívvel, jóízűen tudunk nevetni mindkét oldal, szándékosan a képtelenségig fokozott túlzásokra építő kifigurázásában, addig nem lehet nagy baj! :D Letesztelheti mindenki saját magát, az alábbi két rövid videó megtekintésével:

Milyen alapon fogalmazom meg a magyar politikáról alkotott véleményem?

A közélet mindig is érdekelt, követtem a híreket, de nem tájékozódtam sokkal alaposabban, mint egy átlagos fiatal. Egészen 2002-ig. Huszas éveim közepén jártam akkoriban, és valami nyugtalanító, sötét dolgot érzékeltem megjelenni a közélet nagy színpadán. Ami valósággal megdelejezett, odaszögezett a hírek és vitaműsorok mindenevő követése mellé, és azóta sem hagy szabadulni. Az eleinte még csupán nyugtalanítónak ható sötét méreg (a tudatosan szított gyűlölet) pedig csak nőttön-nő, azóta is, és egyre félelmetesebbé válik. Innen tehát az érdeklődés és a relatív tájékozottság, ami alapján vettem a bátorságot most a hangom artikulálásához. Azt hiszem, szerénytelenség nélkül gondolhatom, kevés ember lehet Magyarországon, aki nálam több politikusi nyilatkozatot, vitaműsort, elemzést végigolvas vagy végignéz, nap mint nap. Talán csak néhány főállású politológus...

A módszerem a következő. Először mindig igyekszem megkeresni az eredeti, vágatlan forrást, tehát az adott politikus vagy más közéleti szereplő teljes nyilatkozatát vagy beszédét, és először azt végighallgatni, elejétől a végéig. Utána böngészem végig a mindenoldali sajtó reakcióit, a mindenoldali elemzői értékeléseket, akik szükségszerűen tömörítve, ám sokszor sajnos szándékosan manipulálva adják vissza az eredeti beszéd valódi értelmét. Egy idő után így az ember kiismeri az egyes szereplőket, az egyes sajtótermékeket, hogy melyiket mennyire lehet komolyan venni, és mennyi hitelt adhatok a szavainak. Egy idő után így az ember kiismeri az egyes szereplők valódi jellemét, hiszen láthatóvá válnak a köztük zajló kicsinyes, gonosz vagy éppen nemes szándékkal vívott hatalmi játszmák. Érthető módon, egy átlagembernek nincs erre ideje, ennél lényegesen felületesebben követi csak a híreket, és ez így normális. Írásaimmal nekik szeretnék segíteni a véleményem megfogalmazásával, a sokszor ellentmondó és zavaros hírek dzsungelében hátha segíthet egy tisztább kép megalkotásában.

Bemutatkozásom végén szeretnék leszögezni néhány fontos dolgot. Az oldalon bemutatott tartalomra, az írásaimra nem a megfellebbezhetetlen igazságként tekintek, távolról sem. Csupán a saját véleményemként, amibe bőven csúszhatnak hibák, hiányosságok, túlzások, de akár teljesen téves információk is. Éppen ezért nagyon hálásan fogadom, sőt bátorítom a visszajelzéseket, igyekszem őket mindig figyelembe venni, és adott esetben árnyalni velük a mondanivalómat. Az írásaimat (melyekben a 2022 tavaszi választásokig végig fogom elemezni a magyar politikai élet minden neuralgikus témáját, szereplőjét, kérdését) csak egyfajta vitaindítónak szánom, szeretettel invitálok bárkit a párbeszédben való részvételre! De nyomatékosan kérek mindenkit, egymás kölcsönös tiszteletének megtartásával forduljunk mindig a másik fél felé! Olvassa el mindenki az oldalon található Játékszabályok pontot, és minden körülmények között törekedjen a betartásukra! Én magam megígérhetem, hogy minden tőlem telhető eszközzel vigyázni fogok a kulturált hangnem megőrzésére, figyelmeztetni fogok mindenkit a sértegető, a vitapartnert kigúnyoló szavak kerülésére, bármelyik oldalról is érkezzenek.

Utolsó gondolatként pár szó az írásaim terjedelméről. Sokan óva intenek, hogy az emberek manapság mindig rohannak és csak felületesen tájékozódnak, úgysem olvasnak végig hosszabb, alaposabb írásokat. Éppen ezért törekedni fogok mindig a tömör, frappáns fogalmazásra, a fölösleges szószaporítás kerülésére. De a feltétlenül szükségesnél rövidebbre soha nem fogom vágni az írásaim. Soha nem hittem abban, hogy végletesen leegyszerűsített "igazságok" kimondásával meg tudnánk értetni magunkat és meg tudnánk érteni egymást. Ellenkezőleg, talán éppen azok miatt jutottunk idáig. Így írásaim kizárólag azokhoz kívánnak szólni, akik ugyanígy nem hisznek a felületes véleményformálásban és a felületes tájékozódásban.